Míg a legutóbbi forduló rangadójáról, a szombati Lech-Legia találkozóról olvasónk beszámolóját tettük közzé, addig honlapunk szerkesztője vasárnap a Pogoń Szczecin-Cracovia meccsen járt a messzi északon.
A Pogoń-Cracovia párosítás általában nem a pályán történő események, hanem leginkább a két szurkolótábor közti gyűlölet (és nem rivalizálás!) miatt szokott érdekes lenni. Most azonban épp ellenkezőleg alakult és inkább a játék, valamint leginkább a gólok miatt maradt emlékezetes a találkozó. A krakkói szurkolók nem utazhattak el Szczecinbe, így “csak” a bajnokság 3. és 4. helyen álló csapatai csaptak össze egymással a pályán. Azt azért túlzás lenne mondani, hogy egy barátságos meccs keretében, de a korábbi évekhez képest sokkal nyugodtabb körülmények közt.
A két tábor már a 80-as években is utálta egymást: ekkoriban mindkét brigád az aranykorát élte. A szczecini dokkmunkásokból, skinheadekből és rockerekből (!) álló Pogoń-tábor Lengyelország egyik legjobb, legaktívabb és leginkább szervezett tábora volt abban az időben. Akárcsak a félelmetes és kegyetlenségéről hírhedt Cracovia, mely a 80-as évek végén és különösen a 90-es évek elején-közepén szerzett magának (leginkább kétes) hírnevet. A két tábor sosem kedvelte egymást, az igazi gyűlöletet viszont az alapozta meg, hogy 1993. május 29-én Chorzówban, a Lengyelország-Anglia meccs előtt a cracoviások megkéseltek egy Pogoń-szurkolót, a 20 éves Andrzej Kujawát, aki a helyszínen életét vesztette.
Ilyen előzmények mellett nem csoda, hogy a krakkóiak szczecini vagy a szczeciniek krakkói vendégjátéka – már amennyiben a két csapat épp azonos osztályban szerepel – általában a szurkolói vonatkozása miatt pikáns. Tavaly áprilisban például félbe kellett szakítani a mérkőzést, miután a cracoviások egy gusztustalan koreográfiával provokálták a vendégeket: az országszerte híres szczecini halkonzervbe beleállított késsel és a “Pogoń-Cracovia 1:0” feliratú transzparenssel “emlékeztek” a meggyilkolt Andrzejre.
A koreográfia után a pogonosok minden, a kezük ügyébe kerülő tárgyat elkezdtek dobálni, görögtüzekkel és hanggránátokkal dobálták meg a hazaiakat, valamint megpróbáltak bejutni a pályára is. Összecsaptak a rendezőkkel, a meccs negyed órát állt a – Lengyelországban stadionon belül manapság már egyre kevésbé jellemző, viszonylag nagy intenzitású – rendbontás miatt.
Ilyen izgalmakra ezúttal nem kellett számítani, mivel ezen a tavaszi meccsen történt zavargások miatt mind a Pogoń, mind pedig a Cracovia tábor eltiltást kapott a következő egy-egy egymás elleni idegenbeli meccsre. Mivel tudni lehetett, hogy nem jöhetnek a gyűlölt riválisok, ezért a hazai szurkolók sem nagyon törték össze magukat a találkozó kapcsán. Mindössze 8000 néző vásárolt jegyet a meccsre, mely a korábbi 5-6 ezres átlagnézőszámhoz képest kicsivel több, de annak fényében egyáltalán nem sok, hogy a Pogoń a dobogóért és a nemzetközi kupaszereplésért küzd. Az, hogy nem született öt számjegyű nézőszám ezen a meccsen, az egyértelműen a vendégszurkolók hiánya miatt történt, meg talán egy kicsit amiatt is, hogy Szczecinben egész hétvégén nyálkás, esős, szeles, hideg idő volt.
Sajnos a szczecini Florian Krygier stadion egyike azon (mára már szerencsére) kevés lengyel arénáknak, mely elég rossz állapotban van. Például nem is fedett. Ennek ellenére a Pogoń átlagosnál jobb szereplése valahogy nem mutatkozik meg átlagosnál jobb nézőszámokban. Bár az átlag 5-6 ezres nézőszámot gyaníthatóan bármelyik magyar klub megirigyelné, lengyel szinten ez egyáltalán nem mondható soknak és csak a középmezőny alsó felére elég. Kezdés előtt egy órával még csak lézengtek az emberek a stadion körül, a tábor tagjai közül viszont sokan a stadion melletti Kalinka nevű kocsmában gyülekeztek. Itt egyből lehet is nyitni az első helyi Bosman sört, aztán egymás után jönnek szembe a rég nem látott ismerősök. Némi politikai eszmecsere (#Orbán #migránsok #kerítés #MiVanNémetországban #MiVanNálunk #DeNálatokMégMindigJobb) után szóba kerül a közelgő Európa-bajnokság is (#MarseillebenTalálkozunk).
Kezdéskor még mindig nem volt bent mindenki a lelátón, de nem is kellett nagyon sietni befele, mert koreográfia ezúttal nem volt. A kerítésen a fő helyre egy Andrzejre emlékező, legalább 15 méter hosszú transzparens került. A szurkolás hangerejére és intenzitására azonban egy percig sem lehetett panasz. A tábor nagyon jól nyomta a dalokat, amire az is rásegített, hogy Gyurcsó Ádám már a 8. percben betalált a vendégeknek egy káprázatos szabadrúgásból. Innentől kezdve az oldallelátó is többször bekapcsolódott a buzdításba.
A hazaiak öröme ugyanakkor nem tartott sokáig: a 26. percben a frissen beállt – az AS Romától kölcsönvett, mindössze 19 éves szlovák – Tomáš Vestenický ugyancsak csodálatos, 16 méterről megküldött lövéséből egyenlített a Cracovia. A félidő hátralévő része kiegyenlített játékot, nagyjából azonos labdabirtoklást és támadójátékot hozott; a csapatok 1:1-gyel mentek a szünetre.
Azonban mire a nézők visszaértek a lelátóra a félidei kolbász-sör menü után, máris 1:2-t mutatott az eredményjelző. Mateusz Wdowiak, a Cracovia saját nevelésű 20 éves tehetsége nem csak a forduló, de az egész szezon és talán saját pályafutása legnagyobb gólját lőtte a 48. percben! 25 méterről megeresztett lövése a felső pipában csattant egy hatalmasat. Ritkán lát az ember ilyen találatot; be kell vallani, hogy a stadionban lévőknek a szája is tátva maradt a gólt látva. De nem kellett sokat várni a válaszra: a Pogoń már az 56. percben ki tudott egyenlíteni egy szerencsés találattal. A gólszerző a Pogoń saját nevelésű 20 éves középpályása, Dawid Kort volt. Ezzel már 2:2 volt.
Összefoglaló:
Új stadiont Szczecinnek – a városban járt Zbigniew Boniek és az új stadionról tárgyalt
Szorosan kapcsolódik a Pogoń Szczecinhez és a hétvégi meccshez, hogy az elmúlt időszakban ismét új lendületet kapott a tervezett új stadion ügye. Bár a város, a klub és a szurkolók elképzelései merőben eltérnek egyelőre egymástól, valószínűsíthető, hogy Szczecinben is hamarosan belefognak egy új stadion építésébe. Csak még azt nem tudják, hogy mit szeretnének felépíteni. Annyi már biztos, hogy a szurkolók már nem csak egyöntetűen akarják, de egyenesen követelik is az új stadion felépítését és ezért tüntetni is hajlandóak. Az is biztos, hogy az új stadion a mostani helyén fog felépülni.
Nézeteltérés két kérdésben van. Egyrészt, hogy teljesen elbontsák-e a mostani, még a háború előtt a németek által épített stadiont és a nulláról építsenek fel egy vadonatúj arénát, vagy pedig a mostani létesítményt újítsák fel és fedjék be tetővel. A másik fontos kérdés, hogy meghagyják e a jellegzetes “U” alakú elrendezést, mely nem csak szimbóluma a szczecini futballklubnak, de egy igen különleges építészeti megoldás is. Az ezt a tervet támogatók amellett érvelnek, hogy átlag 10-12.000 néző lesz csak az új arénában, ezért felesleges egy negyedik lelátót felépíteni; a szurkolók viszont azt mondják, hogy kell egy negyedik tribün is a kapu mögé, egyébként sem akarnak futópályát.
A fenti kérdések erős indulatokat váltottak ki az utóbbi időben az érintettek között. A város a kisebb és a továbbra is három tribünös megoldást (azaz a felújítást) támogatná, a szurkolók viszont új és nagyobb stadiont akarnak, négy tribünnel.
Zárójelben jegyezném meg, hogy e sorok írója – bár legtöbb esetben a szurkolók pártján áll, a pogonosokén meg pláne – most kivételesen nem ért egyet a szurkolók követelésével. Többször jártam már Szczecinben és vitán felül áll, hogy valamit kezdeni kell a stadionnal, mert eljárt fölötte az idő. Ugyanakkor semmi értelme a helyére egy teljesen jellegtelen stadiont felépíteni, ami ugyanúgy néz ki, mint másik ezer ugyanolyan stadion a világon. A legjobb és legintőbb példa az ilyen elrontott felújításra a Zaglebie Lubin arénája, mely korábban Lengyelország egyik legimpozánsabb, monumentális stadionja volt, ma pedig az egyik legszürkébb és leginkább semmitmondóbb aréna az országban véleményem szerint. Szczecinben meg kell hagyni a három lelátót, mégpedig kanyarral és nem egyenessel! Zárójel bezárva.
A kérdést eldönteni és az új stadion ügyének újabb lökést adni érkezett Szczecinbe kedden Zbigniew Boniek, a PZPN elnöke. A városházán lévő találkozón a polgármester, a képviselő testület, a Pogoń vezetősége és a szurkolók képviselői közösen vitatták meg az elképzeléseket, mindeközben pedig a városháza előtt több száz szurkoló tüntetett az új stadionért. Bár végleges megegyezés nem született a felek közt, mindenki igyekezett engedményeket tenni a másik felé. Nagyjából az körvonalazódik, hogy egyik fél sem marad a legvégén teljesen elégedett; teljesen új stadionra nincs pénz, viszont a felújításnál figyelembe veszik majd a szurkolók szempontjait is – hiszen mint Boniek többször is hangsúlyozta, végső soron értük épül a stadion és ők fogják azt a következő évtizedekben megtölteni. Hogy lesz e negyedik tribün Szczecinben vagy sem, az nem dőlt még el, mi mindenesetre csak remélni tudjuk, hogy arra már nem jut pénz a végén.
Szabó Balázs