Minden irónia nélkül mondhatjuk, hogy a tavaly még a dobogóért, illetve az EL-indulást jelentő helyekért küzdő csapatok ma este igazi kiesési és a feleket ismerve egyben baráti rangadót vívnak majd a wrocławi Stadion Miejskiben. A lelátón mindenképpen baráti lesz a hangulat, az Ekstraklasával mostanában ismerkedőknek mondjuk, hogy kis megszakítással bár, de ez az egyik legrégebbi és összességében az egyik leghosszabb barátság a lengyel szurkolói szcénát tekintve. A télen mindkét klubnál jelentősnek mondható játékosmozgás zajlott, kisebb botrányokkal tarkítva.
A Śląskból távozott (ha csak magát az Ekstraklasa mérkőzéseit nézzük) a házi góllövőlistát vezető Flávio Paixão, ami nem kis felzúdulást keltett, de Szukiełowicz tréner a felkészülés elején elhárított minden felröppent pletykát azzal, hogy bármi történjék ő már nem számít a játékosra és a stábbal egyetértésben a negyedik vonalban szereplő fakóhoz irányították. A hét elején pedig jött a hír, hogy a Lechia és a Śląsk vezetősége megegyezett, így 300.000 złotyért a portugál tavasztól végülis magára öltheti a gdański oroszlánok fehér-zöld szerelését. Tulajdonképpen ez a határozott, céltudatos légkör volt jellemző az alsó-sziléziai alakulat egész téli felkészülésére, azaz minél hamarabb kialakítani a stabil csapatmagot és körön kívül zárni minden, az egységet megosztó tényezőt.
Némileg furcsának tűnhet viszont, hogy a Śląsk nem utazott el egyik népszerű edzőtáborba sem, rajtuk kívül mindenki eltöltött legalább egy hetet valamelyik ciprusi, török, máltai, spanyol vagy portugál felkészülési központban. Helyette elmentek a behavazott Zakopanéba, majd átugrottak még a Wrocławtól 30 km-re fekvő Trzebnicába is egy kis összetartásra. Három edzőmeccsen, két győzelem és egy döntetlen a Śląsk szparing mérlege, amiből azért messzemenő következtetéseket kár lenne leszűrni, hiszen a háromból két ellenfél a lengyel második vonalból érkezett (a Bełchatówot 3-0-ra, a Chrobry Głogówot 2-1-re győzték le), míg a cseh élvonalban reménytelenül tökutolsó, tizenhat őszi meccsen mindössze négy pontot összekaparó Baník Ostravával 1-1-re végeztek a Szukiełowicz-tanítványok. Jónak mondható a Śląsk erősítése, főleg magyar szempontból örömteli, hogy a Haladásból érkező Gosztonyi Andrással immár hat magyar kergetheti a labdát az Ekstraklasában. Rajta kívül jó fogásnak tűnik a Bundesliga 2-es (ámbár sereghajtó) Duisburgból érkező, mindössze húsz esztendős, 191 cm magas, háromszoros grúz válogatott védő Lasza Dwali, akinek ugyan az utóbbi időben a statisztikák alapján elég kevés meccs van a lábában. Érkezett továbbá a japán élvonalbeli Vissel Kobe csapatában tavaly harminc mérkőzésen öt gólt szerző, a japán válogatott mezét magára eddig kétszer öltő Ryota Morioka is. Bíztató vele kapcsolatban, hogy az utóbbi három szezonjában 4-5 gólig rendre eljutott és ha ezt a Śląskban is hozza már elégedett lehet vele a wrocławi publikum. A hét elején tovább fokozta a tavaszi szezon előtti izgalmat, hogy a klubban 2013 és 2015 között már szerepelt, szlovák válogatottba vágyó Róbert Pich is visszatért a kis kaiserslauterni kitérőjét követően, mint kölcsönjátékos. Hiába, a Śląskban aktívan játszva előbb érkezhet meg számára az EB-meghívó, mint a Bundesliga 2 kispadján ülve. A Gazeta Wrocławska szerzőjének véleménye szerint az ő szerződése egyértelműen kapcsolatban van Flávio Paixão eladásával, illetve azzal, hogy a portugál bérkerete így felszabadult.
A krakkóiak több ekstraklasás (és többek között magyar) klubhoz hasonlóan a törökországi Belekben készültek. Az egész téli felkészülést tekintve vegyes a kép, lengyel földön az első meccsként egy sima 0-3 a Zsolna, majd zárásként 1-2 a Górnik Zabrze ellen, közben pedig Belekben azért reményt keltő meccseket is játszottak. Első törökországi meccsen kiegyenlített 2-2-t játszottak a már-már magyar bajnok, bár az utóbbi tétmeccsein meglehetősen sablonosan futballozó, az igazolási piacon feltűnően passzív Ferencváros ellen. Ez is egy szép példa lehetne a két bajnokság erőviszonyaira, bár egy meccsből ne vonjunk le messzemenő következtetéseket, de azzal sem mondunk talán nagyot, hogy még ez a harmatos Wisła is feltehetően a dobogóért menne az NB1-ben. A Fradi elleni meccset követően a Botev Plovdivot 3-1-re, míg a Hajduk Splitet 1-0-ra győzték le. A transzfereket illetően már nagyobb durranásokról számolhatunk be, hiszen az első számú hálóőr Radosław Cierzniak miután aláírt 2016. július 1-el a Legiához a Wisła vezetése a B-csapatba vezényelte. Senki nem jó ez a lépés, de legalább kellően határozott és talán kitűnően példázza, hogy a krakkói Fehér Csillag miért tart ott annyi sikeres év után, ahol tulajdonképpen most tart. A középppályás Maciej Jankowski a bajnoki címre leginkább esélyes és a télen tovább erősödő Piast Gliwicéhez távozott, míg az érkezők oldalán nagyobb név a Tromsöből igazolt cseh támadó, az előző szezonban huszonhét mérkőzésen kilenc gólig jutó Zdeněk Ondrášek, az egykori ukrán U-válogatott középpályás, tavaly a Csernomorec Odesszában játszó, a Fradi ellen betaláló Vitalij Balasov, valamint érkezett még Patryk Małecki a Pogoń Szczecinből szintén a középpályára.
Könnyű azt mondani, hogy háromesélyes egy mérkőzés, de ez mindenképpen az, még úgy is, hogy a hazaik úgy tűnik nagyon együtt vannak, ráadásul illene a tegnap 67. életévét betöltő vezetőedzőt, Romuald Szukiełowiczot ezúton is felköszönteni. A kiesés elöli biztos menedéket, azaz felsőházat jelentő 8. hely a Wisłától csak kettő a WKS-től pedig mindössze három pontra van, így ennél jobb motiváció talán egyik csapat számára sem kell.